Tállya

A Tokaji (Zempléni)-hegység dny-i lábánál meghúzódó nagyközség egyik jelentős szőlő (bor)termelő települése a világörökség részének nyilvání­tott Tokaj-hegyaljának. A geodézusok mérései szerint Európa mértani középpontjában fekszik. A település főterén, műemléki környezetben áll a római katolikus templom, a Rákóczi-kúria, valamint a Maillot-kastély. A település alatt húzódó híres Rákóczi-pince szintén a védett építési kör­nyezet részét alkotja. Az eredetileg gótikus, most barokk stílusú római katolikus templomot Szent László tiszteletére építették a 14. sz. elején.
A főoltárképet Maulberts Antal osztrák festő készítette. A Rákóczi-kúria épületében fordította le Károly Gáspár a Szent Bibliát. Egyes feljegyzé­sek szerint a Rákóczi-szabadságharc idején itt bujdosott Rákóczi Ferenc. Az 1753-ban (mások szerint 1549-ben) épült református templom kő­fallal körülhatárolt területen található. A tállyai evangélikus templom Kossuth Lajos emlékét őrzi. A harangláb tövében meghúzódó kis épü­letben keresztelték meg „a legnagyobb magyar”-t, melyre az eredeti keresztelőkút emlékeztet. A Balogh-kúriában lakott a Franciaországból hazatelepült híres szobrász, Magda Frank, aki Ferenczi Béni tanítványa volt. A katolikus templom temetőjében áll Lavotta János zeneszerző sír­emléke. A polgármesteri hivatal kertjében állítottak emléket Zempléni Árpád költőknek, aki Tállya szülötte és az általános iskola névadója is. Szoborral emlékeznek meg Dr. Bártfai Szabó Gyuláról, aki a filoxéravész idején küzdött az ártalmas bogarak ellen.
Egy szomorúfűz alatt találjuk Encsy György Kőzet- és Ásványkiállítását. A főúton a szőlőfeldolgozás egyes mozzanatait megörökítő faszobrokkal is találkozhatunk. Egyik közkedvelt szobor a szőlőlugas alatt hordón ülő és békésen iszogató Bacchus, ez előtt a szobor előtt halad el az évente megrendezett, fesztivál jellegű szüreti nap felvonulása.
A település ma egy dinamikusan fejlődő, számos beruházással büszkélke­dő község. A tállyai vendégszeretet messze földön híres.