ROVATOK

2024. febr. 22, Cs
Gerzson, Zétény

Templomok

A római katolikus templom
romai katolikus templom1romai katolikus templom2A 17. században, amíg a szerencsi katolikusoknak nem volt temploma, a hívek a várban lévő kápolnába jártak istentiszteletre, amelyet Rákóczi Zsigmond harmadik felesége, Telegdy Borbála létesített. 1670-től a református templom Báthori Zsófia rendelkezése alapján visszakerült katolikusokhoz, de 1683-ban a Thököly-szabadságharc idején végleg reformátussá lett.
A 18. században a rekatolizáció következtében Szerencsen ismét nagy lélekszámú római katolikus közösség élt, ezért 1742-ben újból felállították fel a katolikus plébániát - Almássy Mihály támogatásával. Az új templom építését is ő kezdte el, amely 1750 és 1764 között épült meg barokk stílusban órapárkányos főhomlokzat feletti toronnyal. Hajóját csehsüveg boltozat fedi. Nyújtott, lapos ívvel záródó szentélyének déli oldalán találjuk a fél nyeregtetővel fedett emeletes sekrestyét és oratóriumot. Az emeleti imahely fölött látható a templomépítő kegyúri család, az Almássyak címere. Egykori értékes barokk berendezése nagyrészt elpusztult.
A templom előtt látható Nepomuki Szent János 18. században készült szobra, amely egy párkányos posztamensen áll. Az épületet 1764-ben szentelték fel, búcsúja kisboldogasszony napján, szeptember 8-án van.
A templomot először 1801-ben újították fel. Utóbbi rekonstrukciói során 1976-ban a külső homlokzatot javították, 1980-ban a torony rézfedést kapott. 1984-ben készült el a padlózat süttői-siklósi márványburkolata, 1986-ban a templom belsejét festették ki. 2011-ben ismét kifestették, modernizálták az elektromos hálózatát.
Római Katolikus Templom (Kisboldogasszony) címe: 3900 Szerencs, Rákóczi u. 98.

romai katolikus templom uj2003-ban készült el a Munkás Szent József tiszteletére szentelt új római katolikus templom. A Vincze László által tervezett, modern háromszög alaprajzú épület Árpád fejedelem sátrát, a körülötte található földtöltés a taktai földvárat idézi meg. A puritán belső tér ékessége a nagyméretű feszület és a Madonna-, valamint a Munkás Szent József-szobor. Alkotójuk Hegedűs István gyöngyösi szobrász.
A templom előtt álló haranglábban három harang van elhelyezve.
Római Katolikus Templom (Munkás Szent József) címe: 3900 Szerencs, Csalogány u.

 

 

A református templom
reformatus templom1reformatus templom2Szerencs legrégibb épületének elődje a XIII. században épült, eredetileg román stílusban. Egy 1321-es feljegyzés már említi a templomot. Az épületet 1480-ban átalakították, ekkor készült a középen álló gótikus torony. A torony belső terében keresztboltozatos helyiség van, falába pedig kőkeretes ablakokat helyeztek. A templomot támpillérek fogják körül, hajója dongaboltozatos, a szentélytől félköríves diadalív választja el.
A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával jelentős átalakításokat végeztek az épületen 1605-ben e templom falai között választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Az országgyűlés emlékezetére a templom falán emléktáblát helyeztek el. Ide temették Rákóczi Zsigmond második feleségét, fiai édesanyját Gerendi Annát, és végakarata alapján a fejedelmet is 1609-ben. A templom hajójában található az a márványszarkofág, amelyet 1618-ban állíttatott Rákóczi Zsigmond három fia, György, Zsigmond és Pál. A síremlék felső lapján a Rákóczi címer és egy felirat látható, a nyugati oldalon a következő felirat olvasható: „Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké!” A déli oldalon egy magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét.
A síremlék alatt van a kripta, ahová egy deszkaajtó felnyitása után lehet bejutni. Itt található a fejedelem földi maradványait őrző homokkő urna, amelyet 1849-ben kapott adományul a város a X. honvédzászlóalj tisztikarától.
A templom harangja 1646-ból való, I. Rákóczi György fejedelem ajándéka.
A templomot 1791-ben, majd 1903-ban renoválták, de 1921-ben leégett a templom födémzete és a torony sisakja. Az elpusztult részeket az egyházközség adományaiból állították helyre. Legutóbb 2011-ben végeztek felújítási munkálatokat, amelyet régészeti kutatás előzött meg. Bár a templom kertjének csak egy kis területére korlátozódott, mégis sok nagyjelentőségű régészeti lelet került elő: pl. egy osszáriumot (csontházat), Árpád-kori és Zsigmond király idejéből származó pénzérmeket, 13. századi indás csatot, „S” végű hajkarikákat találtak. A tárgyi leletek mellett felszínre került egy valószínűleg 2-3. századból származó germán településrészlet, földbe mélyített házzal, ahhoz tartozó égetőtűzhellyel és árkokkal.
A református templom címe: 3900 Szerencs, Kossuth tér 3.

Görög katolikus templom
gorog templomgorog templom ikonA XVIII. század elején a hadi események és a járványok következtében lecsökkent Szerencs lakosságának száma. Rákóczi Julianna a birtokában levő megüresedett telkekre ruszinokat hívott a Sáros megyében lévő makovicai uradalmából. 1715-ben a betelepültek kérvénnyel folyamodtak úrnőjükhöz, hogy engedélyezze nekik az önálló anyaszentegyházzá alakulást. Addig a görög katolikus hívek Olaszihoz tartoztak. 1716-ban Rákóczi Julianna teljesítette a szerencsiek kérelmét, támogatásával görög katolikus parochia létesült, és templomot is emeltek.
A szerencsi görög katolikus kőtemplom építéséhez Puskárszky parókus idejében indult a gyűjtés, de maga az építkezés Kőszeghy György parókus (1771-1778) időszakában kezdődött el, és még utódai idejében is folytatódott. A templom felszentelésére valószínűleg már 1798-ban sor került, de a tornyát csak 1799-re tudták befejezni, az épület ekkor nyerte el jelenlegi késő barokk formáját.
A szabadságharc bukása utáni időszakban, 1855-ben a tornyot megmagasították, a sisak bádogfedést kapott. Ekkor Soltész János volt a parókus, de mivel már hosszabb ideje betegeskedett, 1852 óta Gulovits Antal segédlelkész látta el a papi teendőket. Ő helyezte el a templom felújításakor a torony gombjába azt az ovális fémdobozt, amelyet egyfajta „időkapszulának” tekinthetünk. A dobozban Gulovits Antal által írt levél mellett a függetlenségi nyilatkozat egy példánya, Kossuth Lajos Magyarország népeihez című kiáltványa, és a szabadságharc alatt kiadott papír- és fémpénzek voltak.
A görög katolikus templom diadalívében hatszintes ikonosztázion van, amely rokokó és copf faragványokkal gazdagon díszített. A szentély fölötti tetőcsúcson régi kovácsmunkával készült hármaskereszt látható.
A görög katolikus templom (Istenszülő elhunyta) címe: 3900 Szerencs, Ondi u. 11.

Image

Médiapartnereink

Image

Tegyen virtuális túrát településünkön!

Image