A Zempléni Múzeum

Egy szerencsi múzeum alapításának gondolata az 1960-as években vetődött fel. 1965-től megkezdődött a helytörténeti gyűjtőmunka, amelyben nagy szerepe volt az Angyal Béla vezette honismereti szakkörnek. 1967. július 15-én dr. Petrikovits László fogorvos, ismert műgyűjtő adománylevelével 400 ezer képeslapot, valamint ex libriseket, könyveket, régészeti, néprajzi, képzőművészeti tárgyakat ajándékozott a településnek azzal a kikötéssel, hogy a gyűjteményeket múzeumként működő intézményben őrzik tovább.
A felajánlás nagy lendületet adott a múzeumalapítás ügyének, s az intézmény 1968. december 3-tól megkezdhette működését. Mint a megyei múzeumi szervezet egyik tagegysége tájmúzeumként is funkcionált: Szerencs és környéke, a Taktaköz és a Harangodvidék kulturális örökségét kezelte. A múzeumnak helyet adó Rákóczi-váron 1967 és 1989 között felújítási munkákat végeztek, így az intézmény többszöri költözésre kényszerült, s csak 1991 októberében foglalta el végleges helyét a történelmi falak között.
2013. január 1-jétől a múzeum átkerült Szerencs Város Önkormányzatának fenntartásába, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik tovább. Az intézmény tevékenysége megőrizte korábbi jellegét, területi múzeum minősítést kapott. 2014-től a Szerencsi Cukormúzeumot, 2020-tól Turisztikai Központot is hozzá kapcsolták tagintézményként.
Szerencs és környékének történeti, régészeti, néprajzi és képzőművészeti örökségének gyűjtésén túl az intézmény fő profilját továbbra is a nemzetközi hírű képeslap-gyűjtemény és a jelentős exlibris kollekció gondozása képezi. Ugyanakkor fontos szerepet kíván vállalni a hazai édesipar: a cukor- és csokoládégyártás emlékeinek összegyűjtésében és feldolgozásában is.

Aktuális információk:
Cím: 3900 Szerencs, Huszárvár u. 11.
Telefon/Fax: +36 47 777-770, +36 20 2256698
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Igazgató: Majoros Judit

A múzeum munkarendje:
Hétfőtől-csütörtökig: 7.30–16, pénteken: 7.30–13.30
(Általános információk abban az esetben, amikor engedélyezik a múzeum szokásos működését.)

Állandó kiállítások:
– Rákócziak – Egy nagy dinasztia születése
– A képeslap világa
– Fery Antal ex librisei

Időszaki kiállítás:
– Mézes gondolatok – A Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum kiállítása

A múzeum nyitva tartási rendje:
Szezonban (június 1. – augusztus 31.): hétfő: zárva, keddtől-péntekig 9-17 óra között, hétvégén és ünnepnapokon: 10-17 óra között.
Szezonon kívül (szeptember 1. – május 31.): hétfőtől-péntekig: 8 – 16 óra között, hétvégén: 10 – 16 óra között.

Belépőjegy árak:
Teljes árú jegy: 1.000 Ft, kedvezményes árú jegy: 500 Ft.
Tárlatvezetés díja: 4000 Ft.
Tárlatvezetést kizárólag képzett szakember tart, ezért ezt csak bejelentkezés alapján tudjuk biztosítani. Bejelentkezni csak tárlatvezetés, vagy a hivatalos nyitva tartási rendtől eltérő látogatási időpont igénylése esetén kell, és a 47 777-770-es telefonon vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címeken lehet.
Megközelítés: A Zempléni Múzeum Rákóczi-várban működik (Szerencs, Huszárvár u. 11), a belső vár keleti szárnyának első szintjén található, bejáratához reneszánsz kőlépcső vezet.
További információ: www.zemplenimuzeum.hu, www.kepeslapmuzeum.hu

A szerencsi Zempléni Múzeum gyűjteményei

Az 1968 óta működő Zempléni Múzeum több nagy gyűjteménnyel rendelkezik. Tájmúzeum jellegéből fakadóan a dél-zempléni térség, a Taktaköz és a Harangod vidékének néprajzi tárgyi emlékei alkotják az egyik gyűjteményi egységet. Kevésbé ismert, de egy viszonylag nagy számú kisgrafikai kollekció : egy 36ezer darabból álló exlibris gyűjtemény is a szerencsi múzeum gondozásában van. A legnagyobb és legismertebb azonban a közel 1millió darabból álló képeslevelezőlap-gyűjtemény.
A képeslap-gyűjtemény létrehozója dr. Petrikovits László, szerencsi orvos-fogorvos, műgyűjtő volt, aki az 50-es évek elejétől kezdte rendszerezetten gyűjteni a régi képeslapokat. A 60-as évek elején már hatalmas kollekciója volt. Petrikovits doktor úr- aki korát jóval megelőzve felismerte, hogy e lapok milyen jelentős értéket képviselnek - elhatározta, hogy megalapítja hazánk első képeslapmúzeumát. 1967-ben felajánlotta 400 ezer darabos gyűjteményét, s ezzel megkezdhette működését a kulturális intézmény.
A képeslapgyűjtemény azóta is jelentősen gyarapszik évről évre, elsősorban az adományozók jóvoltából. A lapok rendszerezéséhez, feldolgozásához a Petrikovits dr. által kidolgozott szisztémát használjuk. Az ábrázolt téma és a megjelentetés ideje és a két nagy szempont, amely alapján csoportosítunk. Téma szerint külön válogattuk a földrajzi, az üdvözlő, a művészeti, a tematikus és a különleges technikájú lapokat, s ezeket is még számos kategóriába osztva tároljuk. (Pl. a tematikus lapoknál találhatjuk a történelmi, néprajzi, közlekedési, természettudományi, a híres embereket ábrázoló és még számos szerteágazó témájú lapokat, amelyeket további alkategóriák szerint is csoportosítottunk.) A földrajz témakörében külön válogattuk az 1945 és után megjelent lapokat, és a magyar lapokat településenkénti, a világ más tájait országonkénti alfabetikus sorrendbe rendezve . Ezáltal a nagyon jelentős darabszámú kollekció jól áttekinthető, eredményesen kutatható.