2004 augusztusában a város polgármesteri hivatalának építésügyi és városfejlesztési osztálya egy pályázatra hivatkozással előterjesztéssel élt a képviselő-testület felé, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése körében Szerencsen nélkülözhetetlen egy hulladékgyűjtő udvar.
Ekkorra már a tervek is elkészültek, s már az engedélyezési eljárást is folyamatba helyezték. A nettó beruházási költséget 38.760.000,- Ft-ban jelölték meg, melyhez 23.256.000,- Ft, azaz Huszonhárommillió-kettőszázötvenhatezer forint állami támogatást igényelhettünk. A saját forrásként jelentkező 15.504.000,- Ft azaz Tizenötmillió-ötszáznégyezer forintot az SZHK Kft. bérleti szerződéssel fogja az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A beruházási ÁFA-t az önkormányzat visszaigényelhette.
2005 júliusában rendkívüli testületi ülésen módosították az előterjesztést: „Az önkormányzat a beruházáshoz szükséges saját forrást a támogatási arány figyelembevételével 2005-ben 15.504.000,- Ft, 2006-ban 8.000.000,- Ft összegben biztosítja.” Hirtelen megnőtt a saját forrás igénye, de nincs magyarázat a +8.000.000,- Ft okára.
2005. november 28-án újabb előterjesztés került a testület asztalára, ahol a saját forrást már 29.155.000,- Ft-ban, azaz Huszonkilencmillió-egyszázötvenötezer forintban jelöli meg az előterjesztő, s az összes beruházási költséget 57.956.000,- Ft-ban, azaz Ötvenhétmillió-kilencszázötvenhatezer forintban, melyből 5.845.000,-Ft, azaz Ötmillió-nyolcszáznegyvenötezer forint a visszaigényelhető ÁFA. Emlékeztetőül 2004 augusztusában még 39,0 MFt-os nagyságrendű beruházásról szólt az előterjesztés. Mivel ennek pénzügyi fedezetét is meg kellett teremteni, ezért a már jelzett előre fizetendő bérleti díjon felül 20.000.000,- Ft kamatmentes kölcsönt kellett az SZHK-tól kérni.
A felek utóbb 2005. november 29-én 19 évre szóló bérleti szerződést kötöttek, 2025. december 31-ig, a 15.000.000,- Ft + ÁFA bérleti díj ellenében. Ekkorra kiderül, hogy olyan ingatlan létesült, amely alkalmas arra, hogy az SZHK Kft. a települési szilárd hulladék begyűjtési tevékenységéhez telephelyként hasznosíthassa, vagyis itt tárolhassa autóit, létesíthessen az üzleti tevékenységéhez szükséges irodákat, szociális létesítményt. Míg a bérleti díj 19 évre elosztva fix összeg volt, addig gondosan kikötötték, hogyha a bérlet alatt bármely okból megszűnne a szerződés, úgy a még hátralévő időtartam arányában köteles az önkormányzat: „ellenszolgáltatás nélkül maradt bérleti díjat a bérlő részére a használattal betöltött időtartamra felszámított jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű ügyleti kamattal növelve visszafizetni.”
Mivel látható volt, hogy további beruházások szükségesek az SZHK érdekében, ezért a felek rögzítették, hogy a bérlő csak a bérbe adó írásbeli hozzájárulását feltételezve jogosult a bérleményben építési engedélyt igénylő beruházást végezni. E beruházások az önkormányzat hozzájárulása nélkül megtörténtek, ezen a jogcímen 9,0 MFt-os nagyságrendben támasztott igényt az SZHK Kft. jogutódja, a ZHK Kft.
Jelen állapot szerint a hulladékudvar bérleti díja a 15,0 MFt + ÁFA 19 évre szétosztott időarányos része, függetlenül attól, hogy a helyi rendelet ezt nem teszi lehetővé, igaz a felek még csak számba se vették, hogy milyen felülépítmények létesültek, milyen alapterülettel, stb. A bérleti díj meghatározása napjaink feladata.
2006. július 1. napjával kezdte működését a hulladékudvar, az induló üzemeltetési díj 417.687,- Ft + ÁFA/hó volt, melyet a mindenkori inflációval növelnek, így az jelenleg 550.328,- Ft + ÁFA/hó. A 2006. június 30-án aláírt üzemeltetési megállapodás a szerződésben foglaltaktól eltérően nem került testület elé, egyik fél sem tartotta fontosnak, hogy az általa aláírt kötelezettségvállalás testületi jóváhagyásra kerüljön, bár az SZHK Kft. taggyűlésén városunk képviselője elfogadta a szerződés jóváhagyását. Folyó év tavaszán derült ki a jóváhagyás hiánya, májusban a testület elutasította a szerződés megerősítését, így az felbontásra került, ugyanakkor kifejezte azon szándékát, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a társtelepülések kötelezettségvállalása mellett egy más konstrukcióban érdekelt a hulladékudvar működtetésében. A mérleg szerint ez idáig 41.245.737,- Ft-ot, azaz Negyvenegymillió-kettőszáznegyvenötezer-hétszázharminchét forintot költöttünk a hulladékudvar működtetésére, ebből a tényleges ártalmatlanítási és kezelési díj, vagyis a lakosok által megsemmisítésre bevitt veszélyes hulladékokért fizetett önkormányzati kötelezettség 2.584.851,- Ft + ÁFA, azaz Kettőmillió-ötszáznyolcvannégyezer-nyolcszázötvenegy forint + ÁFA. Egyszerűbben fogalmazva az ártalmatlanítás és kezelési díj tizenkétszeresét fizettük ki a hulladékudvar üzemeltetésének, a nyitva tartás biztosításának költségeként.
Az önkormányzat környezetvédelmi elkötelezettsége nem kérdéses. Mivel ezen tevékenységre semmilyen állami normatíva nincs, így a helyi adókból kellett ezen tevékenységet finanszírozni. Miután a 2002-ben állami támogatással 17.671.750,- Ft-ért beszerzett hulladékgyűjtő edényeket 2003. december 5-én előszerződéssel megterhelte a város vezetése, vagyis 322.000,- Ft + ÁFA-ért eladta a város teljes hulladékgyűjtő edényzetét, így az ez év augusztusában lejáró 10 éves közszolgáltatási szerződés végére se kukánk, se kukás autónk nincs. Van viszont egy túlméretezett pénznyelő hulladékudvarunk. A nem fizető polgárok helyett az önkormányzatnak kell helytállni, s ezzel átlagosan évi 10,0 MFt további kötelezettségvállalás jár. Mindezek apró mozaikok abban a táblaképben, amelyek megmutatják, hogy miért is alakul évi 4-600 MFt-os nagyságrendben Szerencs város forráshiánya.
Szerencs, 2012. június 21.
dr. Egeli Zsolt
alpolgármester
