Borbély Ákos – Monory Zénó – Tömördi Máté ezen címmel jelentetett meg egy monográfiát A cukorgyártás két évszázada Magyarországon alcímmel.
A könyvet Durbász Zoltán mérnök úr adományozta a város közösségének, s mivel az összegyűjtött forrásanyag jó támpontul szolgálhat a téma iránt komolyan érdeklődőknek, ezért a helyi múzeumban lesz a legjobb helye.
A könyvben – többek között – Szerencsről az alábbiak találhatóak:
„A háború után a szerencsi gyárral közös mérlegben szereplő botfalui és a marosvásárhelyi cukorgyárak új szervezeti keretet kaptak, ezért néhány évig az Rt. budapesti központi irányítása alatt csak a szerencsi cukorgyár és annak gazdasága maradt, majd miután 1926-ban átvette a Selypi Cukorgyár Rt. és a Zsófia Malom részvényeit, a selypi lett a szerencsi új testvérgyára. Az Rt. mezőgazdasági ipari konszernéhez tartozott a háború végén vásárolt, de néhány év múlva leégett szerencsi gőzmalom, az 1920-ban Budapesten alapított, majd 1935-ben felszámolt Excelsior Csemege Konzervgyár és a Linum Lenfonó és Szövőipari Rt. Rendkívül sikeresnek bizonyult az 1921-ben a Hangya Szövetkezettel és a Stühmer Frigyes céggel együtt alapított Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. 1927-ben megvásárolták Nyírbátorban és környékén a kiterjedt birtokegyüttessel és sokrétű mezőgazdasági ipari tevékenységet folytató üzemekkel, többek között szeszgyárral is rendelkező nagy múltú Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági Rt-t. Mindezeket a Bodrogközi Gazdasági Vasút Rt. és a Nyíregyházi Kisvasút Rt. részvényei egészítették ki. Az Rt. tárcájában őrizte magának a Hitelbanknak és a MÁK Rt-nek nagyszámú részvényét is.”
„Mégis megesett, hogy más tagállamokban a kormány bizonyos joghézagok mentén nyílt nyomásgyakorláshoz folyamodott a gyárbezárás megakadályozása érdekében. A magyar kormány viszont a felek közötti közvetítésre fókuszált, de nem próbálta érdemben befolyásolni az ágazati szereplőket. Az utolsó két gyár (Szerencs, Kaposvár) megmentése érdekében bejelentett répatámogatás egy korábbi időpontban fontos szerepet játszhatott volna, de amikor bejelentették, már késő volt.”
A gyár építése előtt felvetődött, hogy a kémény füstje hogyan befolyásolja a szőlő vegetációját, noha erre semmiféle tudományos álláspont nem volt. Egy ilyen vitának ma is örülnénk. A terület újrahasznosítására ugyanakkor új elképzelések vannak, egy már kihirdetett sikeres pályázat jelenti a kezdő lökést, melynek révén magas technológiai színvonalú elektronikai üzem létesülhet, igen magas műszaki követelmények mellett. Az eltűnt műszaki értelmiség újból birtokba vehetné az egykori gyártelepet.
Szerencs, 2014. március 21.
