Taggyűlés tartott a közelmúltban Tokajban a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft.
A megbeszélésen szó volt az új hulladék törvény közszolgáltatásra gyakorolt hatásáról, a társaság tagjaival kötött szerződések felmondásáról, a Z. H. K. Kft. saját üzletrészének átruházásáról – amelyhez taggyűlési döntés szükségeltetett, illetve a társasági szerződés módosításáról.
Hercsik István ügyvezető a taggyűlés után arról adott tájékoztatást lapunknak, hogy az új hulladék törvény jelentős változásokat hoz a hulladékgazdálkodásban, amiről haladéktalanul tájékoztatni kellett a tulajdonosokat, ugyanakkor olyan döntéseket kellett meghozni, amelyek a jövő évtől szükségesek a közszolgáltató tevékenységéhez. A jelenlegi esztendő átmeneti évnek számít a hulladékgazdálkodásban, meg kell felelni a törvénykezés keretszabályainak, különböző engedélyeket kell beszerezni, határidőket kell tartani. A lényeg, hogy 2014. január 1-től csak olyan társaság végezhet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet, akiknek azon engedélyei meg vannak, amelyeket a törvény felsorol, illetve rendelkezésére állnak a minősítések.
Hercsik István nyomatékosította kérdésünkre, hogy a Szerencsi Hulladékudvar nem zárt be, csupán időleges szüneteltetésről van szó. Ennek oka, hogy pénzügyi vita alakult ki a cég és városvezetés között, amit tárgyalásos úton lehet rövidre zárni. – A hulladékgazdálkodás nem abba az irányba megy, hogy ilyen létesítmények zárják be a kapukat – hangsúlyozta Hercsik István – a hulladékudvarokra nagyon is szükség van. Találkoztam Koncz Ferenc polgármester úrral, egy hónapot határoztunk meg magunknak a vitás kérdések tisztázására, március közepére van esély arra, hogy újra megnyíljon a hulladékudvar – mondta érdeklődésünkre a cég ügyvezetője.
Hogyan alakult ki ez a helyzet?
Arról,
hogy a telephely működését miért kellett felfüggeszteni, Egeli Zsolt
alpolgármester adott tájékoztatást. Beszámolójából kiderül, hogy a
hulladékudvar 2006. július 1-jén kezdte meg működését Szerencsen.
Az
induló üzemeltetési díj – amit Szerencs Város Önkormányzatának kell
fizetnie – havonta nettó 417687 forint volt, amely a mindenkori
inflációval növekedett, így jelenleg havonta bruttó 733860 forint,
vagyis éves szinten 8.806.342 forint a megsemmisítésre bevitt hulladék
után fizetendő díj.
A 2006. június 30-án aláírt üzemeltetési
megállapodás a szerződés 13. pontjában foglaltaktól eltérően nem került
testület elé, egyik fél sem tartotta fontosnak, hogy az általa aláírt
kötelezettségvállalás testületi jóváhagyásra kerüljön, bár az SZHK Kft.
taggyűlésén városunk képviselője elfogadta a szerződés jóváhagyását.
2012. tavaszán derült ki a jóváhagyás hiánya, májusban a testület
elutasította a szerződés megerősítését, így az felbontásra került,
ugyanakkor kifejezte azon szándékát, hogy az eredeti elképzelésnek
megfelelően - a társtelepülések kötelezettségvállalása mellett – egy más
konstrukcióban érdekelt a hulladékudvar működtetésében. Szerencs Város
Önkormányzatának megkeresésére még válasz sem érkezett. A mérleg szerint
ez idáig 41 245 737 forintot költött Szerencs a hulladékudvar
működtetésére, ebből a tényleges ártalmatlanítási és kezelési díj,
vagyis a lakosok által megsemmisítésre bevitt veszélyes hulladékokért
fizetett önkormányzati kötelezettség nettó 2 584 851 forint. Egeli Zsolt
szerint Szerencs az ártalmatlanítás és kezelési díj tizenkétszeresét
fizette ki a hulladékudvar üzemeltetése, valamint a nyitva tartás
biztosítása költségeként. A szolgáltatónak a közelmúltban nyilvánosságra
hozott tájékoztatója szerint a hulladékudvar működtetése egy fő
munkaerejét kötötte le.
– Az önkormányzat környezetvédelmi elkötelezettsége nem kérdéses. Mivel ezen tevékenységre semmilyen állami normatíva nincs, így a helyi adókból kellett ezt a tevékenységet finanszírozni. Az önkormányzat 200 millió forint előírt, de be nem folyt adót tart nyilván, melynek nagy része behajthatatlan. A vállalkozások egy része Szerencsen kívülre helyezi székhelyét, telephelyét, hiszen a szomszédos települések adóparadicsomok hozzánk képest. Emellett a 2002-ben aláírt közszolgáltatási szerződés 10 évre garantálta a szolgáltatónak, hogy a szemétszállítási díjat nem fizető polgárok helyett az önkormányzat nyúl a zsebébe, s fizet helyettük, s ezzel reálértéken átlagosan évi 10,0 mFt további kötelezettségvállalással járt, melyből jócskán van még adósságunk. Mindezek apró mozaikok abban a táblaképben, amelyek megmutatják, hogy miért is alakult évi 4-600 millió forintos nagyságrendben Szerencs város forráshiánya – fogalmaz Egeli Zsolt alpolgármester.
