Második filoxéravészről még korai beszélni, ám tény, hogy hazánkban is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságú betegségét okozó phytoplasma, ami országszerte komoly kihívás elé állította a szőlő termesztésével és növényvédelmével foglalkozó szakembereket.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz tartozó Szerencsi Járási Hivatal szervezése mellett a kórokozóval kapcsolatos fórumra invitálták június 12-én a történelmi borvidék érintettjeit, termelőket, borászokat, hegybírókat, hegyközségi elnököket.
A filoxéra szőlőtetű, a levéltetvek közé tartozó, szőlő gyökerein élősködő rovar, az l860-as években Amerikából érkezve jelent meg Európában, óriási pusztítást okozva a szőlőterületekben. Tokaj-Hegyalját sem kímélte, az 1800-as évek végén majdnem elpusztította a teljes borvidék ültetvényeit, évtizedekig tartó munka állt a megújítás mögött. Most egy új kártevő megjelenéséről beszélnek a szakemberek, ami ellen – egyelőre – nincs védekezési mód.
A szerencsi Rákóczi-vár színháztermében megtartott konzultáción Demeter Ervin kormánymegbízott, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Zsolnai Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója adott tájékoztatást a felmerült problémáról. A tanácskozáson elhangzott, hogy a betegség legfőbb vektora az amerikai szőlőkabóca, a kórnak a szőlőn kívül egyéb gazdanövényei is vannak, ilyen például az erdei iszalag, a hamvas és a mézgás éger, valamint a bálványfa. A védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres kezelés, csak az azt terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca gyérítésére van lehetőség. Maguk a fitoplazmák a növények floémszöveteiben élő baktériumok, melyek sejtfallal nem rendelkeznek, mindössze egy háromrétegű sejthártya határolja őket. Tápnövény-körük több százra tehető, nemcsak kultúrnövényeket, hanem gyomnövényeket is megbetegíthetnek. Terjedésük történhet vegetatív szaporítással, oltással, szemzéssel, kabócák és levélbolhák szívogatásával és egy élősködő gyomnövénnyel, az arankával.
Európában a szőlőn előforduló sárgaságot okozó két legfontosabb fitoplazma betegség a zárlati státuszú szőlő aranyszínű sárgaság és a feketevesszejűség. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50%-kal csökkenhet, de romlik a termés minősége is. A tünetek késői rügyfakadás formájában már kora tavasszal megjelenhetnek, azonban a jellegzetes levéltünetek csak a nyár közepe-vége felé alakulnak ki, amikor a levelek a fonák felé sodródnak, kanalasodnak és jellegzetes háromszög alakú formát öltenek. Később a levelek idő előtt sárgulnak vagy vörösödnek, és levéllemezük papírszerűen megkeményedik.
A fehér fajtákra a sárgulás, míg a vörös fajtákra a levélerek által élesen határolt részleges vagy teljes levélvörösödés jellemző. A beteg növények vesszői elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, fásodásuk elmarad, részlegesen vagy egyáltalán nem érnek be, emiatt még az enyhébb teleken is jelentős károkat szenvedhet a szőlő. A fürtök szabálytalanok lesznek, a bogyók összezsugorodnak, színeződésük eltér, cukortartalmuk jelentősen kevesebb, savasságuk pedig több lesz. A betegség megjelenése esetén hatósági intézkedések válhatnak szükségessé a terjedés megakadályozása érdekében.
Az új szőlőbetegséget és vektorát minden szőlőtermesztőnek ismernie kell, a kabóca felderítést minden szőlőgazdaságban ajánlatos végezni, hogy felbukkanását és utána a rajzásmenetét megismerjék.
Ahol a vektor kabóca megjelenik, szükséges a védekezés ellene, mert ez az egyetlen lehetőség a betegség megelőzésére a szőlőültetvényekben.
Szerencsi Hírek Online
