Ez történt 1589. március 3-án

Ez történt 1589. március 3-án

I. Rudolf megbízásából 1589. március 3-án a magyar kormányzati ügyek vezetője, Ernő főherceg előírta a szepesi kamarának, hogy Vizsoly földesurának, Rákóczi Zsigmondnak a segítségével az ónaptárat és más kiadványokat is nyomtató vizsolyi tipográfustól koboztassa el a betűkészletét és nyomtatványait. Ernő főherceg az ónaptár hívei, a "veteristák" ellen akart fellépni.
Rákóczi Zsigmond Ernő főhercegnek írt 1589. március 26-án Egerből keltezett levelében tagadta az ónaptár nyomtatását, de azt nyíltan elismerte, hogy magyar nyelvű biblia kinyomtatása folyik és ehhez a főherceg engedélyét kérte. „Bizton higgye el Felséged, hogy nem naptárt nyomtat, csupán a Szent Bibliát, amelyet már kinyomtattak és elterjesztettek német, görög, latin és szláv nyelven, csak magyarul nem… Ezt pedig egyedül a mágnás urak nem csekély költségén fordították magyarra, az egyszerűbb emberek számára. akik kevésbé tudnak idegen nyelveket… Ezért… kérem Felségedet, hogy a Szent Biblia maradék részét jóindulatú kegyelmességéből engedje kinyomtatni…” Rákóczi Zsigmond határozott válasza megmentette a nyomdát az elkobzástól, és hallgatólagos nyomtatási engedélyt szerzett a Biblia további munkálataihoz. Az ónaptár végül napvilágot látott Mantskovit nyomdájában, amely még hosszú éveken át háborítatlanul üzemelt.

A képen Rákóczi Zsigmond és a Biblia látható, részlet a Zempléni Múzeum állandó kiállításából.


E-mail