1908. június 12-én született Szerencsen. Édesapja, Fery Alto Csehországból származik, a cukorgyár alkalmazottja volt. Antal a család tizedik gyermeke volt. Édesapja korai halála miatt hamar elkezdett dolgozni. A szerencsi cukorgyárban iparostanonc volt, de felettesei felfigyeltek a mindig és mindenütt rajzoló fiúra, s lehetővé tették, hogy 1927-től művészeti tanulmányokat folytasson Budapesten. Az Iparművészeti Iskolában Simay és Helbing tanárok voltak a mesterei. 1935-ben nyerte el a grafikusi oklevelet és eleinte főként reklámgrafikával foglalkozott.1939-ben kezdett – Varga Nándor Lajos irányítása alatt – a fametszéssel foglalkozni, de a háború ezt az ígéretes munkát félbeszakította: nem olyan esztendők voltak, amelyekben grafikai alkotásokat gyűjtöttek az emberek.
Csak az ötvenes évek közepén kezdett újból kisgrafikákat, elsősorban libriseket készíteni.
1959-ben újjászületett a KBK, a Kisgrafika Barátok Köre, és ezzel az egész terület tevékenysége fellendült. (1978-tól haláláig a KBK elnöke volt).
Sok könyv és folyóirat foglalkozott tevékenységével, számos egyéni kiállítása volt (Budapest, Prága, Moszkva,
nagyobb magyar városok, stb.) és számtalan kollektív exlibris kiállításon vett részt. Nemzetközi díjakat is nyert, sok nemzetközi exlibris kongresszuson vett részt.A szerencsi Zempléni Múzeum felvállalta a nyolcvanas évek végén, hogy kiadja alkotásainak jegyzékét: jóval több mint 2000 fametszet fűződik Fery Antal nevéhez.
E fametszetek értékét egyaránt adja a téma és a kivitelezés minősége. A téma gyakran kötődik hazánk történelméhez, irodalmához: évfordulók alkalmával szívesen véste ki híres írók, költők, tudósok arcképét. Az arcképes fametszeteiből több kiállítás is készült.
Elkészítette a híres magyar könyvtárakat bemutató sorozatát, sok magyar műemléket is megörökített.
Külön csoportot alkotnak szőlős-boros fametszetei, amelyek egyben szülőföldjével való szoros kapcsolatára is utalnak.
Tiszta stílusa mentes minden mesterkéltségtől – írja egyik méltatója, dr. Soós Imre –, hű maradt realista látásmódjához, nem engedett az absztrakt vonzásnak, és nem kívánt sohase szürrealista lenni.
Fery Antal szerény, jó humorú ember és művész volt. Számára fametszetet készíteni a nagy örömöt jelentett. Jelszava a német ősnyomdászoké volt: „Irtsd a feketét!” (Azaz: könnyítsd meg a nyomtatást!) Ez teszi világossá, érthetővé lapjait.
Fery Antal exlibriseinek állandó kiállítása 1992-ben nyílt meg a szerencsi Zempléni Múzeumban.
(Ex libris: latin kifejezés. A könyvtábla belsejébe ragasztott, a tulajdonos nevét, esetleg címerét, jelképét tartalmazó könyvjegy. Szó szerint: … könyveiből.)
