temetkezési helyre bukkantak. Első írásos említése az 1200-as évekből való „Glup”, „Gulup”, „Galoph” alakban. A 13. században az Aba nemzetségbeli Bököny eladta a területet István fiainak. 1354-ben a király Csobajjal együtt Monaky Mihálynak adta, majd 1356-ban az egri káptalan birtoka lett. 1571-től a Golopi-család ősi lakhelye. A 18. század második felében a Vay és a Vécsey családok voltak a terület földesurai. A falu keleti szélén, mocsaras patak völgyében Vay Sándor birtokán épült az 1800-as években a (régi) Vay-kastély. A két saroktornyos, eredetileg reneszánsz stílusú épületet többször átalakították, látványos park vette körül. A tó, a sziget, a vízesés, a malomárok, a gazdag növényállomány hajdan
egyedivé tette ezt a kastélyparkot. Természetvédelmi területté nyilvánítását a megmaradt idős tiszafák, tölgyek és platánok indokolják. Szomszédságában található az 1820-ban, klasszicizáló stílusban épült (új) Vay-kastély. A település építészeti remeke az 1600-as évek táján épített református templom is. 
A római katolikus templomot 1886-ban szentelték fel.
A község infrastruktúrája folyamatosan fejlődik: a vezetékes ivóvízellátottság 90 %-os, míg vezetékes gázzal a lakások 70 %-a rendelkezik, a szennyvízhálózat kiépítése folyamatosan történik. A település külterületéből 1374 hektár erdő, 560 szőlő, 540 szántó, a többi rét és legelő. Golop a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék része.
