Árpád-kor óta lakott település. Első írásos említése 1332-ből származik, ekkor „Dompsa”, 1481-ben pedig „Also Dobea” néven fordul elő.
A 15. sz. elején Zsigmond király a Perényieknek adományozta, 1521-ben Dobszay Kázmér kapta meg. Idővel a falu felvette tulajdonosa nevét, Kázmér-Dobsza lett. A Hernád partjának omlásai miatt 1741 után a mai helyére költözött a falu, és a Kisdobsza nevet kapta.
A 19. sz. végén tűzvész pusztított, majd a többi szőlőtermelő vidékhez hasonlóan itt is tönkretette a szőlőt a filoxéra.
Neve 1905-től változott Alsódobszára.
A község infrastrukturális ellátottsága napjainkra szinte teljessé vált, a közterületek szépen parkosítottak. 
Az itt élők megélhetési forrása a mezőgazdaság, főként a szőlő- és gyümölcstermesztés, sokan ingáznak városi munkahelyekre.
A lakosság nagy része református vallású, templomuk 1807-ben épült, melyet az 1889-es tűzvész elpusztított, de 
egy évvel később már újjáépítették. A polgármesteri hivatal 1907-ben készült épületét az önkormányzat 1997-ben átépítette, hűen megőrizve az épület népies jellegét. A községben található egyik, 1889-ben készült épület méltán kapta a Tájház nevet. Stílusa, berendezési tárgyai népművészeti értéket képviselnek. A múlt század, a hagyományos paraszti élet szinte valamennyi használati és munkaeszközét bemutatja.
A település növény és állatvilága sokszínű, a község erdeiben 1000 hektáros területen az apró- és nagyvadállomány egyaránt megtalálható.
