"A televízió nemcsak időben vonja el az ifjúságot az olvasástól. A kép könnyebben követhető, mint a betű; a mozgó képre gyorsabban reagál a lusta képzelet, mint a mozdulatlanra, a hangosított mozgókép követeli a legkisebb szellemi energiabefektetést. Minimális testi - és ennél is kevesebb szellemi - fáradozás árán jutunk élményekhez. Ifjúságunk - tisztelet a kivételnek - nem olvas eleget" -mondja Lomb Kató.
Valóban igazak a fenti állítások. Tőlünk felnőttektől is függ, hogy milyen példát mutatunk a gyermekeinknek. A szülők napi rutinja kapcsán alakul ki a gyermek napi életrendje is. Mi felnőttek is olvassunk többet, hogy gyermekeink a mi példánkat követhessék!
