Egy festő és mázoló egyéni vállalkozó bejelentette az adóhatóságnak tevékenysége szünetelését, és azt nyilatkozta, hogy bevétele 12 millió forint, azaz az alanyi adómentesség választására jogosító, és a katás adózókra irányadó értékhatár alatt maradt. Nyilatkozatát azonban rövid idő alatt megcáfolta a bankszámlája, mivel az odaérkező összegek lényegesen meghaladták az adómentesség értékhatárát.
A revizorok a vállalkozó tevékenységének feltérképezésére adatot gyűjtöttek és jogkövetési vizsgálatot végeztek, ami kellő alapot adott egy átfogó, valamennyi adókötelezettséget és adót vizsgáló ellenőrzéshez. Habár a szakember szüneteltette egyéni vállalkozását, mégis elvállalta egy épület generálkivitelezését és a számlájára érkező összeg éppen megfelelt a kivitelezés ellenértékének.
Az ellenőrzés előrehaladtával a NAV munkatársai fényt derítettek a kivitelező és a megrendelő megtévesztő manőverére is. Azt a látszatot próbálták kelteni az ellenőrzés alatt benyújtott dokumentumokkal, hogy a beruházást nem is az egyéni vállalkozó, hanem egy kényszertörlés alatt álló harmadik fél végezte el. A bemutatott szerződésen és számlákon viszont a vállalkozóhoz köthető számlaszám szerepelt a harmadik fél adatai között. A vállalkozó azzal védekezett, hogy a bevétel nem az ő vállalkozásáé, így az adófizetés sem őt terheli.
Mindeközben a munka megrendelője úgy gondolta, hogy a kényszertörlés alatt álló társaság számláján szereplő összeg áfatartalmát visszaigényli, ezzel igazolva a harmadik fél hitelességét az ügyletben. A kiutalásra nem került sor, mert a NAV munkatársai bizonyították, hogy a kérdéses harmadik vállalkozás nem végezhette el a munkákat, hiszen sem alkalmazottai, sem eszközei nem voltak hozzá. A megrendelő nem várta meg az ellenőrzés következő lépését, önként mondott le az áfa-visszaigényléséről, és javította bevallásait.
A vállalkozó végül kénytelen volt megfizetni az adóhiányt, a késedelmi pótlékot és a kiszabott bírságot is, ami csaknem 35 millió forintot tett ki.
