A klímaszélsőségek, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot. A 2022. évi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei évben az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs vagy szivattyús, átemelős rendszerek üzemelnek-e. Utóbbiak jelentős energiaigénye miatt nagyon eltérőek a termelők által fizetett vízdíjak. Erre tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hosszú ideje lobbizik azért, hogy a vízhez, mint termelési inputhoz a termelők méltányos és kiszámítható áron jussanak hozzá. Ezzel is segíteni kívánják az öntözött területek vízpótlásának biztosítását és az öntözésfejlesztést úgy, hogy hazánk megfeleljen az uniós irányelveknek.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze: egyrészt a víz rendelkezésére állását biztosító állandó díjból (pl. a rendszerhez kapcsolódó fenntartási munkálatok, üzemanyag-, bér- és anyagköltségek, jogszabályban előírt kötelezettségek, vizsgálatok költségei), másrészt a változó díjból (például a szivattyú üzemeltetési költsége).
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését 2014-ben az állam egyszer már teljeskörűen átvállalta, azonban az Európai Bizottság 2016-os döntése értelmében vissza kellett vezetni. Ugyanis a Bizottság kötelezi a tagállamokat a költségmegtérülés elvének érvényesítésére, valamint a hatékony víz-árpolitika fenntartására, ezekhez köti az uniós támogatások kifizetését. A NAK és a MAGOSZ javaslatára azonban sikerült elérni azt, hogy fokozatosan kerüljön visszavezetésre a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, valamint hogy ne a teljes, hanem a részleges megtérülés elvét alkalmazza hazánk. Ennek értelmében 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók, a termelők a változó díj 100 %-át, az állandó díjnak viszont csak az 50 %-át fizetik meg, utóbbi másik felét az állam hosszú távon is átvállalta.
Az idei év elején a vízügyi ágazat – jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve – elkészítette a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján az állami támogatásban jelentős hiány keletkezett, továbbá a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.
Tekintettel a tavalyi, hazánkat és Európa nagy részét sújtó történelmi aszályra, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idei évben – a termelők versenyképességének megőrzése céljából – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet. Fontos megjegyezni, hogy a díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.
