Foglalkoztató fogalmának változása[1]
január 1-jétől, ha valakit a munkaszerződéstől[2] eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál foglalkoztatnak, illetve más munkáltatóhoz vezényelnek, az eredeti munkáltató marad a foglalkoztatója, akkor is, ha a felek megállapodása szerint a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az a foglalkoztató fizeti, ahol a magánszemélyt ideiglenesen foglalkoztatják. Ezért a feleknek, egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell működtetniük, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató (szerződő) a járulékkal összefüggő adókötelezettségét – bevallás, adatszolgáltatás, járulékfizetés – teljesíteni tudja. Az ideiglenes foglalkoztató lesz a foglalkoztató akkor, ha a munkavállaló, illetve a vezényelt személy az ideiglenes tevékenységére biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít az eredeti jogviszonya mellett. Bővebben.
Határozott idejű jogviszony kezdetének és végének bejelentése[3]Határozott idejű foglalkoztatásnál 2023. január 1-jétől a biztosítotti bejelentéssel egyidejűleg a ’T1041 jelű nyomtatványon közölni kell a jogviszony megszűnésének szerződés szerinti időpontját is. A bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni. Ha a jogviszony megszűnésének időpontja módosul vagy a szerződés határozatlan lesz, akkor ezt változásként kell a ’T1041 jelű nyomtatványon a NAV-hoz bejelenteni. Technikailag a határozott idejű jogviszony végének változását/módosítását a ’T1041 jelű adatlap 13. pótlapján „helyesbítésként” szükséges bejelenteni az adatlap kitöltési útmutatójának a „Jogviszony végének javítása (H)” című fejezetében leírtaknak megfelelően.
Járulékfizetési alsó határa teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbérének kötelező legkisebb havi összege 2023. január 1-jétől 232 000 forint.[4] Ennek megfelelően a járulékfizetési alsó határ 69 600 forint, vagyis 2023-ban legalább ezen összeg után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.
[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 4.10. pont.
[2] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkaszerződés.
[3] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. melléklet 3.8 pont.
[4] A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet.
