A Rákóczi-vár

A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a Szerencs múltjától.

rakoczi var bigAz Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát – utóbbinak topográfiai helyzete nem teljesen tisztázott – 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körül ölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát, felhasználva az apátság román és gótikus kőanyagának egy részét. A kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal és fallal erődített palota késő középkori udvarház formára hasonlított. Kőkeretes ajtók, ablakok, külső bábkorlátos lépcsők díszítették. Némethy halála (1565) után különböző birtokosok kezén volt hosszabb-rövidebb ideig a vár, majd 1580-ban, zálogbirtokként Rákóczi Zsigmondnak adta a Szepesi Kamara. Az új birtokos még abban az évben nekifogott tervei megvalósításának, ezzel egy 15 esztendeig tartó építkezés vette kezdetét.
szwall1024 014Három építkezési fázist lehet elkülöníteni a mai épületegyüttesben. A korai építkezésen nem nyúltak a Némethy-féle palotához, csupán annak övező fala vonalán többszintes palotaszárnyakkal kerített belső udvart alakítottak ki. A későbbi építkezések során kelet felé újabb két traktussal, dél felé pedig bástyás külső várral bővítették a várat. Utóbbi építkezések alkalmával kicserélték a Némethy-féle kőkereteket, kandallókat. Díszes, lábakon álló kályhákat állítottak, újjáépítették a bábos külső lépcsőt, tornácot.
Rákóczi Zsigmond halálával lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai Sárospatakon építkeztek, a vár rezidenciaszerepe megszűnt. A harmincéves háború során 1644-ben császári kézre került vár kemény ostrom után jutott vissza I. Rákóczi György fejedelem kezére. A város felőli ágyúzás miatt a nyugati fal felső része leomlott, megrongálódott a vár. A helyreállítás során lebontották a nyugati tornyot. Az épület összes kő ablak- és ajtókeretét kiszedték helyéről és fa ácstokos szerkezeteket raktak helyükre, illetve kissé eltolva és magasítva újabb ablakokat készítettek. A földszint addig síkfödémes szobáit beboltozták, az emeletekre csapos gerendafödém került. A falakat az udvar felőli és a déli oldalon mintegy 1,5 méterrel magasították – jobbára ide építve be a kiszedett reneszánsz keretköveket, kandallókat, kályhalábakat.
A helyrszwall1024 015eállítás ellenére megmaradt Szerencs csendes birtokközpontnak, ezt mutatják egyebek mellett a nagyobb számban megmaradt várleltárok is. Az egykor díszes "palotákban", kápolnában stb. gabonát, állatbőröket, ecetet és minden egyéb terméket tartottak.
A XVIII. század derekára már a Rákóczi Julianna ágának kezén maradt (Erdődy család), nyugati és déli palotákból már magtár lett. Néhány esztendő múlva ugyanerre a sorsra jutott az északi nagyterem és szomszédos szobák is. Lebontották az északi tornyot, csupán a keleti szárny három traktusában maradtak lakóhelyiségek.
szwall1024 016A 19. századtól a Szirmay család birtokolta az épületet. A reneszánsz lépcsőt lebontva belső lépcsőházat készíttettek, majd a század végén a tó felőli oldalon teraszt csatlakoztattak a várhoz. Kisebb átalakításokkal lényegében ez őrződött meg napjainkra a reneszánsz várkastélyból. A II. világháború idején sajnos sok történelmi emlék, így a vár teljes belső berendezése is elpusztult.
Az 1950–60-as években több intézmény működött a falai között, de az épület állapota egyre kritikusabbá vált. Ekkor született meg a vár megmentésének és méltó hasznosításának gondolata. 1968-tól elkezdődött a régészeti feltárás, amelyet Valter Ilona, majd László Csaba végzett. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979 és 1991 között felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt. A 2011-es felújítási munkálatok során átalakították a szállodaként működő külső vár helyiségeit és a teljes épületen kicserélték a tetőzetet.
A szerencsi Rákóczi-vár napjainkban a kultúra otthona: itt működik a Művelődési Központ és Könyvtár és a nemzetközi hírű képeslapgyűjteményéről nevezetes Zempléni Múzeum.