Szerencs - Van egy kis esély, hogy megmaradjon a bezárásra ítélt Szerencsi Cukorgyár. „A cégvezetés valóban bejelentette gyárleállítási szándékát, de a folyamat még nem visszafordíthatatlan” – nyilatkozta lapunknak Pokol Balázs.Országos visszhangot kapott a Szerencsi Cukorgyár bezáratási szándékáról kiadott hír, mert egy százhúsz éves gyár tűnne el a felejtés süllyesztőjében. A "Cukor" városának nevezett Szerencs meghatározó szimbólumát, és sok munkahelyet veszítene el.
Kárpótlást kapna a termelő
Sárosi Ferenc, a cukorrépa termelők országos szövetségének alelnöke, egy személyben a szerencsi cukortermelők szövetségének elnöke szerint visszafordíthatatlan a gyár megszűnése. Tavaly ősz óta folyt a cukorrépa árának euró-centenkénti emelésének küzdelme. Igaz, hogy az elmúlt hét végén az állam 4 eurós támogatásával elérték a 40 eurót, de ez mostmár csak eső utáni köpönyegnek nevezhető. A termelők nagyobb része ugyanis időközben mást kezdett el termelni földterületén. Az utóbbi hét év aszályos időjárása miatt a termésátlagok sem értéke el kívánt mennyiséget, és három év veszteséges lett. Ezért nem volt türelmük a bizonytalanra várni. Az Unió pedig kárpótolja cukorrépa termelőket. Hektáronként mintegy félmillió forintot fizetnek a korábbi termelőknek. Sőt a nem amortizált gépekre is kárpótlást kapnak.
Elvesztett munkahelyek és adó-milliók
Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere más oldalról közelíti meg a kérdést. A város elveszíthet több száz munkahelyet, ugyanis nem csak a 111 fős alkalmazotti létszámmal kell számolni, hanem az alvállalkozókkal, az időszakosan foglalkoztatottakkal. Mindazokkal, akik bedolgoztak a gyárnak. Szerencsen pedig most nem könnyű újra kezdeni azoknak, akik az aktív dolgozóként a kenyerük javát már megették – tett hozzá.
A gyár megszűnése mintegy százötvenmilliós adóbevétel kieséssel is járna. A polgármester azt mondta, hogy közben járt a kormánynál, és ennek volt köszönhető a maximális (4 eurós) állami támogatás elérése. nem adják fel azonban a küzdelmet, ezért péntekre rendkívüli képviselőtestületi ülést hívott össze, amin részt vesz az FVM szakállamtitkára, a Mátra Cukor Zrt. igazgatósági elnöke, és a dolgozói érdekképviselet is. Nyílt ülésen elemzik majd a helyzetet, a hogyan tovább lehetőségét.
Nem nyilatkozott a delegáció
Koncz Ferenc a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés alelnöke, helyi önkormányzati képviselő szerint későn ébredt fel a városvezetés. Nem most, az utolsó utáni pillanatban kellett volna észbe kapni, hanem tavaly, amikor a termelők még a jövőt tervezgették. Munkatársunk váratlanul éppen akkor érkezett meg a szerencsi városházára, amikor a cukorgyárból egyfajta munkavállalói delegáció érkezett a polgármesterhez. A városvezető nyitott lett volna arra, hogy sajtó-nyilvános legyen a beszélgetés, de a "küldöttek" ehhez nem járultak hozzá. Közölték, hogy amikor szükségesnek tarják, a médiához fordulnak. Ennek az ideje azonban nem most van. Amikor arról kérdeztük az egyik tárgyaló tagot, hogy miről váltottak szót, "viccesen" azt válaszolta, hogy a polgármester egészségi állapotáról beszélgettek. Munkatársunk erre azt mondta, hogy közzéteszzük ezt a választ is, de bízunk abban, hogy ennél komolyabb dologról tárgyaltak.
Az erőmű munkát adna a cukorgyári elbocsátottaknak
Hujber Ottó, a Szerencsen megvalósuló BHD Hőerőmű Zrt. ügyvezetője a hír kapcsán megkereste szerkesztőségünket és munkatársunknak azt nyilatkozta: A 2010-ben üzembe álló szalmatüzelésű erőműben összességében mintegy százötven főt alkalmaznak majd. Készek arra, hogy amennyiben a cukorgyár termelése megszűnne, a gyárban foglalkoztatottak jelentős részének munkát ajánljanak.
Ahogy a cukorgyár igazgatósági elnöke látja
Sikerült elérni a Mátra Cukor Zrt. igazgatóság elnökét, dr. Pokol Balázst is, aki rámutatott: a cégvezetés valóban bejelentette gyárleállítási szándékát, de a folyamat még nem visszafordíthatatlan. Ami bizonyos, hogy azzal a cukorrépa mennyiséggel, amire 2008-ra szerződésük van, a termelés nem folytatható. Amennyiben jelentős elmozdulás lenne záros határidőn belül a termelői oldalon, megfontolnák a gyár további üzemeltetését. Kérdésünkre elhangzott, hogy nem a cég akarta megszüntetni a cukortermelést Szerencsen, és bezáratni a gyárat. Mindez annak a következménye lehet, ha nincs kellő mennyiségű alapanyag. Amennyiben bezárásra kerülne sor, az EU szabályai szerint cukorgyártásra alkalmatlan állapotba kellene hozni az ingatlant. Le kellene szerelni a gépeket, fél méter mélyen rekultiválni a talajt, és mondjuk fűmaggal beültetni. Ha ez bekövetkezne, akkor a tulajdonos elsősorban azt fontolná meg, hogy a gyártelepen valamilyen másfajta tevékenységet hozzon, és például leányvállalatként, akár sót is csomagolhatnának itt. A cukrot azonban itt el kellene felejteni...- szögezte le.
EU támogatás gyármegszűnés esetén:
Százezer tonna cukorkapacitásért tonnánként 862,5 (összességében 862 és fél millió) eurót fizetne az unió.
Ebből 300 euró illetné meg a korábbi szerződéses beszállítókat cukortonnánként.
A gyár 562,5 eurót kapna cukortonnánként
