- www.szerencs.hu - Szerencs város honlapja

2018. július 23.
hétfő
Szöveg méret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Főoldal Hírek Sajtószemle Szerencsi Cukorgyár – Így lett vége az édes életnek…

Szerencsi Cukorgyár – Így lett vége az édes életnek…

Email Nyomtat PDF

Szerencs – A leépítésért kapott uniós támogatás biztosabbnak ígérkezett a cukor-előállítás hasznánál.

Abban majdnem mindenki egyetért, hogy az akkor 120. kampányára készülő Szerencsi Cukorgyárat az Európai Unió – számunkra mint tagországra kötelező – előírásai kényszerítették térdre 2008-ban. Már több mint hat év telt el azóta, hogy 2008. március 10-én Pokol Balázs, a Mátra Cukor Zrt. igazgatóságának elnöke bejelentette, hogy a tulajdonos német Nordzucker befejezi a répacukorgyártást Magyarországon és bezárja utolsó, akkor még működő magyar gyárát, a szerencsit is. Ez a döntés lényegében megpecsételte a hazai cukorgyártást is, ugyanis egyetlen cukorrépát feldolgozó cukorgyár maradt, a kaposvári. Kaposvárott évente maximum 100 ezer tonna körüli cukrot lehet előállítani, lényegében ennyi kvótája maradt az országnak. Bár az étkezési szokások révén folyamatosan csökken a hazai cukorfogyasztás (lásd a mellékelt grafikán), hazánk éves cukorfelhasználása ennél nagyobb, a fennmaradó mennyiséget az EU-ból pótolják.

Privatizáció és reform?

Abban, hogy a hazai cukoripar és benne a Szerencsi Cukorgyár idejutott, két fontos lépés is közrejátszott. Az egyik az ágazat kilencvenes években kezdődő privatizációja volt. Szakemberek szerint erre azért lehetett szükség, mert mind a cukorrépa-ter­mesztés, mind a gyártás korszerűtlen, és ezáltal versenyképtelen volt az európai piacon. Kézenfekvőnek tűnt akkor, hogy a külföldi tőke beengedésével versenyképesebbé válhat az ágazat.

A vesztet okozó másik lépés az uniós cukorreform volt, amely 2006. július 1-jén lépett hatályba és – szándéka szerint – jövedelmezőbb ágazatot ígért. Magyarország ennek keretében „adta le” 400 ezres kvótája háromnegyedét (maradt a már említett valamivel több mint 100 ezer tonnányi kaposvári). Mindez egyenes út volt a bezárásokhoz, köztük a Szerencsi Cukorgyáréhoz.

A cukortermelés csökkentésében azonban mind a répatermelőket, mind a gyártókat érdekeltté tették. Az Európai Unió ugyanis fizetett annak a gyárnak, amelyik hajlandó volt csökkenti a termelését. Az érintett cégek az első két évben 730 eurót kaptak „leadott” tonnánként, a harmadikban 625 eurót, a negyedikben pedig 520 eurót. Cserébe a tevékenység befejezése után a gyárat (esetünkben a szerencsit) alkalmatlanná kellett tenni a további cukorgyártásra. A pénzből a répatermesztőkhöz is jutott, az EU támogatásban részesítette őket, amennyiben növényváltást hajtanak végre. Mint megtudtuk, tonnánkénti kivont kvótára közel 66 ezer forintot kaptak a gazdák, ehhez még hozzájött az uniós árcsökkentés miatti jövedelemkiesés 64,2 százalék kompenzáció formájában. Nem csoda, hogy a bizonytalan cukorrépa-termesztők inkább a biztos pénzt választották.

Eső után köpönyeg

Az ominózus napon, 2008. március 10-én, amikor Pokol Balázs, a Mátra Cukor Zrt. igazgatóságának elnöke a Szerencsi Cukorgyár munkásgyűlésén bejelentette, hogy leáll a gyár, a cukorrépahiányt említette fő okként. A leállás után 2010. szeptember 30-ig a „földdel kellett egyenlővé tenni” a 28 hektáron álló, 1889-es építésekor Európa legnagyobb cukorgyárának üzemét. Ma a cukorgyár területén csak üres, romos épületek láthatóak…

Sárosi Ferenc, a Cukorrépa Termelők Országos Szövetségének alelnöke, egy személyben a szerencsi szövetség elnöke szerint visszafordíthatatlan volt a gyár megszűnése. 2007 ősze óta próbáltak a cukorrépa átvételi árában megegyezni, hogy az nagyobb jövedelmet biztosítson, mint az Unió megszüntetésért ajánlott támogatása. 2008. tavaszán a magyar állam is beszállt, de – mint az alelnök fogalmazott – akkor az állam 4 eurós támogatásával elérték a tonnánkénti 40 eurót, de az már csak eső utáni köpönyeg volt. A termelők nagyobb része ugyanis időközben mást kezdett el termelni földterületén. Ebben az is közrejátszott, hogy a megelőző hét év aszályos időjárása miatt a termésátlagok nem érték el a kívánt mennyiséget, és három év veszteséges is lett. Érthetően nem építettek a termesztők erre a bizonytalanra.

Szaniszló Bálint

 

 

Cukorgyáras “lenni, nem lenni”


Szerencs – A bezárás óta többször felröppent a szerencsi cukorgyártás újraindításának gondolata.
Az évszázados hagyománya miatt nehezen lehet tudomásul venni, hogy vége a szerencsi cukorgyártásnak. Főként szakpolitikusok időről-időre bedobják a köztudatba a cukorgyártás újraélesztését az édesipari hagyományú városban.

Honnan lenne pénz?

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az idei csokifesztivál alkalmából járt Szerencsen, és beszélt a cukorgyártás újraindításának lehetőségéről. A miniszter arra utalt, hogy az Európai Unió tervezi az országokra szabott – például a Szerencsi Cukorgyár bezárását is okozó – cukorkvóta megszüntetését, ami lehetőséget adna a cukortermelés növelésére. (A kvótarendszer 2017-ben szűnik meg – a szerk.)

Koncz Ferenc, Szerencs polgármestere kérdésünkre azt mondta, hogy nagy reményeket fűz a cukorgyártás felélesztéséhez.

A szerencsi utca emberével beszélgetve tapasztalhattuk a reménykedők-szkeptikusok megoszlást. A szkeptikusok voltak a vehemensebbek. Az egykori cukorgyár impozáns kapuja előtt állítottunk meg embereket, véleményüket kérve. Nevüket nem vállalták, de véleményt mondtak. „Nézzen csak be – mutatott be László a nyitva tátongó kapun. – Látja, mi van ott? Semmi. Hogy lehetne ebből újra cukorgyárat csinálni? – tette fel a kérdést, amit azonnal meg is válaszolt: „Sehogy. Egyik ismerősöm is szállított régen cukorrépát ide, ma már mást termeszt. Nem fog visszaállni cukorrépára…”

„Nincs realitása…”

Nagy Mihály, a Szerencsi Cukorgyár egyik répabeszállítója, a nagyhalászi Agro-Halász Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gyár bezárásának évében 350 hektáron akartak cukorrépát termelni. A talajt már előkészítették, amikorra kiderült, hogy nem lesz szükség a termésükre.
– Most ennyi idő után újraindítani egy olyan gyárat, amit végül is „felrobbantottak”, szerintem nélkülözi a realitásokat. Mint a többi répatermelő, mi is eladtuk a méregdrága speciális gépsorunkat. Csak az alapgépek összértéke 120 milliót taksált. A 80 milliót érő Holmer répakombájntól negyed áron, a 15-20 milliós vetőgéptől is hasonló vesztességgel kellett megválnunk. Azóta megpróbáltunk alternatív intenzív kultúrákra átállni: paprikát, spárgát, csemegekukoricát termelünk. Százmilliók kellenének, hogy újrakezdhessük… – mondta lapunknak.


Ennyi volt? Vagy van tovább? Mondatok a Szerencsi Cukorgyárról

„A város számára is nagyon fontos, hogy a csaknem 120 éves gyár fennmaradjon, és megélhetést nyújtson mind a benne dolgozóknak, mind a termelőknek.” Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere (2008. március 1.)

„A cégvezetés valóban bejelentette gyárleállítási szándékát, de a folyamat még nem visszafordíthatatlan. Ami bizonyos, hogy azzal a cukorrépa-mennyiséggel, amire 2008-ra szerződésük van, a termelés nem folytatható. Amennyiben jelentős elmozdulás lenne záros határidőn belül a termelői oldalon, megfontolnánk a gyár további üzemeltetését.” Pokol Balázs, a Szerencsi Cukorgyárat működtető Mátra Cukor Zrt. igazgatóságának elnöke (2008. március 12.)

„Ha az EU akaratát a továbbiakban is így teljesítjük, kivágathatják velünk a szőlőt, nem termelhetünk búzát és kukoricát sem. Ez nem szabadverseny, hanem az Unió diktatúrája.” Visi Ferenc szerencsi önkormányzati képviselő (2008. március 17.)

„Most már nincs mit tenni. A közelmúltbeli fórumok és megnyilatkozások csak színjátékok voltak. Tavaly ősszel kellett volna megegyezni a cukorrépa-termelőkkel.” Koncz Ferenc szerencsi önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke (2008. március 17.)

„Amióta kiderült a gyárbezárás, gyásznapként beszélnek róla a városban. Az itt lakóknak életet adott a gyár. Fejet hajtok azok előtt, akik a két világháború alatt is képesek voltak üzemben tartani a cukorgyárat. Mi pedig erre békeidőben is képtelenek vagyunk.” Dr. Takács István, a szerencsi Bon-Bon Kft. igazgatója (2008. március 17.)

„Képmutató tárgyalássorozatot folytattak a cukorrépa-termelők és a gazdák. Annak ellenére, hogy elérték az adható maximális cukorrépaárat, mégsem álltak ellen a megszüntetésért járó milliós EU-s támogatás összegének. A vesztes ezért a város és a gyár lett…” Heves János szerencsi önkormányzati képviselő (2008. március 17.)

„Az unió játékszabályai adottak. Piacgazdaságban élünk, amit tudomásul kell venni!” Dr. Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára (2008. március 17.)

„Ha a kormány elfogadja a tárca ötletét, és azt megvalósíthatónak tartja, akkor akár újjá is éledhet a cukorrépa termesztése a megyében, és egy új cukorgyár is létesülhet Szerencsen.” Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztériumban a környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára (2012. szeptember 7.)

 


ÉM-SZB  2014.10.27 

 

Tájékoztató a tanévkezdési támogatásról

Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított a pénzbeli és természetbeni támogatásokról szóló 3/2015.(II.26.) rendeletének 9.§-ban meghatározott feltételek alapján tanévkezdési támogatás állapítható meg az általános iskolai, valamint középfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek/ek jogán annak a szülőnek, vagy más törvényes képviselőnek, aki a kérelem benyújtását megelőző egy éve Szerencs város közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkezik.

További cikkek:

Zempléni Fesztivál: kiállításmegnyitó

A Zempléni Fesztivál keretében Kovács Bertalan nagybányai festőművész kiállítását nyitják meg 2018. augusztus 12-én, vasárnap 17 órától a szerencsi Zempléni Múzeumban.
További cikkek:

Szakképzési centrumok: vissza nem térítendő támogatás az intézményrendszer fejlesztéséhez

Budapest/Miskolc/Szerencs – A Miskolci Szakképzési Centrum (MSzC) 548,54 millió forint, a Szerencsi Szakképzési Centrum (SzSzC) pedig 549,82 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztéséhez – közölték az intézmények szerdán az MTI-vel.

További cikkek:

Állás- és képzési ajánlatok - 2018.07.19.

Állás- és képzési ajánlatok a Szerencsi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán (3900 Szerencs, Kassa u. 23. Tel.: 47/361-909)

További cikkek:

Megyei bajnok lett a városi U16-os labdarúgó csapat

Szerencs Város Sportegyesületének U16-os labdarúgócsapata a 2017/2018-as bajnokságban veretlenül szerepelt. Az Encs VSC gárdájával a játszotta a szezon utolsó mérkőzését május 17-én a Tatay Zoltán Ifjúsági Sporttelepen.

További cikkek:

Fesztiválozni akart Szerencsen, de elzárás lett a vége

Miskolc, Szerencs – Nyolc hónapról 90 napra csökkentették a börtönbüntetést. A Miskolci Törvényszék jogerős döntést hozott annak a vádlottnak az ügyében, aki tavaly augusztusban ittasan randalírozott a Szerencsi Csokoládéfesztiválon.

További cikkek:

Eseménynaptár

<<  July 2018  >>
 Monday  Tuesday  Wednesday  Thursday  Friday  Saturday  Sunday 
        1
  2  3  4  5  6  7  8
  910111315
161718192022
2324262728
3031     


Nyiri Tibor

alpolgármester
Üzenet küldése





Testvérvárosaink

GeisenheimHesperingenMalchinNyárádszeredaPodgoraRozsnyóPultusk

Europart 2016-2018

GYERE - Gyermekek Egészsége Program


gyere program_logo


Norway grants

1956-os emlékév

Időjárás