A Városi Kulturális Központ és Könyvtár tisztelettel meghívja
2008. március 27-én csütörtökön 15 órára
II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulóján rendezett
megemlékezésre és koszorúzásra
a szerencsi Rákóczi-vár déli kapujánál elhelyezett emléktáblához.
A Rákóczi-család, nevezetesen Rákóczi Zsigmond 1583-ban kapta meg zálogként a szerencsi birtokot a szepesi kamarától. A birtok révén a család bekapcsolódhatott a hegyaljai borkereskedelembe, és az ebből származó jövedelmekből újabb és újabb birtoktesteket szerzett, megalapozva ezzel a későbbiekben híressé vált nagy Rákóczi-vagyont. 1603-ban a szerencsi uradalom a Rákóczi család örökös tulajdona lett.
Bocskai István halála után a rendek Rákóczi Zsigmondot választották meg fejedelemmé, de rövid uralkodás (1607. február 12.-1608. március 5.) után lemondott, és néhány hónappal később Felsővadászon elhunyt. Kérésére kedvelt tartózkodási helyén, Szerencsen temették el. A földi maradványait őrző urna a református templomban található egy kriptában, fölötte vörös márványszarkofág áll.
Rákóczi Zsigmond fia I. Rákóczi György Szerencsen született 1589-ben. Fejedelemsége idején, 1644-ben császáriak támadták meg a várost, a várat feldúlták, a templomot kirabolták, Rákóczi Zsigmond családi sírboltját feltörték, csontjait szétszórták.
1672 és 1678 között Szerencs Habsburg kézre került, de a XVIII. század elején az épület újra a Rákóczi család birtokába jutott.
II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27.-Rodostó, 1735. április 8.) életének több eseménye kapcsolódik Szerencshez. A Bécsből hazatérő ifjú gyakran szállt itt meg feleségével együtt. Vallomások című önéletrajzi művéből megtudhatjuk, hogy a nyár elejét rendszerint Szerencsen töltötte. 1697-ben itt érte a hegyaljai felkelés híre. Ekkor még gyorsan elhagyta a vidéket, nehogy gyanúba keveredjen az udvar előtt.
A kuruc szabadságharc idején számos magas rangú vendéget fogadott e várban. Egy 1710-ben írt levelében a vezérlő fejedelem elrendelte a szerencsi vár megerősítését.
II. Rákóczi Ferenc utoljára 1710. október 5-én járt őseinek kedves városában.
A szatmári béke után néhány évvel, 1715-ben rendezte az udvar a Rákóczi-birtokok sorsát. Rákóczi Ferenc részét elkobozták, de a hatalmas vagyon fele testvére, Julianna kezén maradt. Így a szerencsi uradalom felét is Rákóczi Julianna, illetve férje révén az Aspremontok örökölték.
Később a Rákóczi Julianna által bírt részeket az Almássyak szerezték meg.
Kép: Mányoki Ádám (1673–1757): II. Rákóczi Ferenc
